A digitális forradalom a 20. század másik feléhez köthető esemény. A számítógép és az internet elterjedésével megjelent a gazdaság egy új ága, a digitális piac. Az új szektorban tevékenykedő vállalatok száma évről évre növekszik, a legsikeresebb cégek éves profitbevétele országok GDP-jét is meghaladja, míg az általuk fizetett adó közel sem nevezhető méltányosnak. A következő cikkben az Európai Unió által is felvetett digitális adó témáját fogjuk körbejárni.
Digitális forradalomról az 1900-as évek második felétől beszélhetünk, hiszen ezekben az években feltalálták az internetet, létrehozták a személyi számítógépet és a régi gazdasági szereplők mellett, olyan techcégek jöttek létre, mint a Google, az Amazon vagy a Facebook. Az internet térhódításának köszönhetően az elmúlt években a digitális gazdaságban működő vállalatok éves bevétele több milliárd dollárra tehető, míg az egyes országokban fizetett járulékaik értéke elhanyagolható. Erre jó példa a Facebook, aki 2018-ban mindössze 28 millió font adót fizetett az Egyesült Királyságban elért 1,6 milliárd fontnyi nyeresége után.
A fent említett esetben is látható, hogy egy olyan tech-óriás, mint a Facebook éves jövedelmének kevesebb, mint 2 százalékát fordította adóra, míg egy családi vállalkozás nyereségadója eléri az éves bevételének 19 százalékát. Az igazságtalan rendszer problémája abban rejlik, hogy a jelenlegi adószabályokat eredetileg olyan vállalatok adóztatására alakították ki, melyek fizikailag jelen vannak az adott országban (azaz egy cég eszközei között megtalálható a telephely, berendezésekés, az ott dolgozó munkaerő) és „kézzel fogható” termékeket, szolgáltatásokat hoznak létre. Ilyen szempontból az online értékteremtés outputjai, mint például a felhalmozott felhasználói adatok, algoritmusok, digitális tudás adózási szempontból nem tekinthető értéknek.
A jelenlegi elavult társasági adószabályozást sok kritika érte az elmúlt években, így az OECD és 2017-től az Európai Unió is javaslatokat tett egy új adóforma bevezetését illetően.
A digitális adó bevezetésének számtalan előnye lenne, hiszen az államháztartások bevételei hosszabb távon fenntarthatóbbá válnának, az adóbevételek ellenőrizhetősége javulna és a digitális szektor adókerülési lehetőségei is redukálódnának.
Az Európai Bizottság két tervet is kidolgozott a digitális adó bevezetését illetőleg. Az első javaslat alapja egy átfogó adóreform a társasági adó vonatkozásában, melynek célja, hogy a digitális és hagyományos vállalkozások, bevételeik tekintetében, azonos mértékben járuljanak hozzá az államháztartáshoz. Ebben az esetben, egy országban a digitális jelenlét is egyfajta állandó telephelynek tekinthető, amely után adót kellene fizetni. A második javaslat egy ideiglenes adó a digitális szolgáltatások adóztatására, amely a gyors bevezetést követően évi 5 milliárd euró extra adóbevételt jelentene a tagállamok számára.
Sajnos 2019 márciusában a Tanács nem tudott megállapodni a digitális szolgáltatási adóról, így egyes tagállamok önálló megoldást kerestek. A francia parlament 2019 tavaszán tett javaslatot a digitális szolgáltatások adóztatására, amely az olyan külföldi (elsősorban amerikai) vállalatokat érintette, melyeknek az éves digitális szolgáltatásokból származó jövedelme meghaladta a 750 millió eurót és a bevétel közel 3,5 százalékát (25 millió eurót) Franciaországban realizálták. A kormány 2020 januárjában, az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások után felfüggesztette a digitális adó beszedését. A franciákhoz hasonlóan a csehek is 2019-ben próbálkoztak az újfajta adó bevezetésével. Az ottani digitális adó az adatértékesítésből, a célzott hirdetésekből és az online reklámok után kerülne felszámolásra. A törvény, a javaslat szerint 2021 első felében lép hatályba.
Az Európai Unió tagállamai szempontjából fontos lenne egy összehangolt adópolitika kialakítása, mivel az adóverseny káros következményekkel járhat az egész EU-s gazdaságra vonatkozóan, így júliusban az Unió az OECD szintű tárgyalások folytatására szólította fel az Egyesült Államokat a digitális adózás kialakításáról.
Szkeptikusok szerint, a digitális adó kereskedelmi háborút robbanthat ki az Európai Unió és az Egyesült Államok között, ám az új demokrata elnök vezetésével az adó bevezetése is reálisabbnak látszik a közeljövőben.
https://www.facebook.com/head.corvinus/
Felhasznált források:
Teski, N., Weltherné, D. and Melcher, I. (2020): Elemzés, Budapest Elérhető: drive.google.com/drive/folders/1TCW9tKSymjS5b57LOJ604s0s1kr54YqO
Shalal, A. (2020): EU urges U.S. to return to negotiations at OECD on digital taxes, Elérhető: https://www.reuters.com/article/us-usa-trade-france-eu/eu-urges-u-s-to-return-to-negotiations-at-oecd-on-digital-taxes-idUSKBN24B2EV?il=0
Ismeretlen (2019): Kereskedelmi háborút robbanthat ki a digitális adózás, Budapest Elérhető: https://www2.deloitte.com/hu/hu/pages/ado/articles/kereskedelmi-haborut-robbanthat-ki-a-digitalis-adozas.html
Ismeretlen (2018): Az európai digitális adó bevezetéséről dönt a Parlament Elérhető: https://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/economy/20181210STO21402/az-europai-digitalis-ado-bevezeteserol-dont-a-parlament
