Hirtelen kilépett egy vírus a semmiből és megakasztotta a világ kerekét. Ez egyrészt kiváló téma egy 8 évados filmsorozatnak, másrészt rémálom egy táblázatok és összefüggések pókhálójában élő jövőkutatónak. Pláne abban az időben amikor a mesterséges intelligenciát csak a Terminátor filmekből ismertük, az algoritmusok pedig még csak a matek fakton tartottak izgalomban néhány karcsiszemüveges lúzert.
2004 végén vagyunk, az Egyesült Államokban Bush éppen duplázott és a második elnöki ciklusára készült, a Google-t nagy nehezen bejegyezték a New York-i tőzsdére, a Facebookot pedig még csak néhány harvardi geek ismerte. Kadhafi és Mubarak meg köszönték szépen nagyon jól voltak.
Az amerikai hírszerzés egyik ügynöksége a National Intelligence Council (NIC) folytatva a hagyományt egy 15 évre előretekintő, nyilvánosan hozzáférhető prognózist tett le a régi-új amerikai elnök George W. Bush asztalára. A címe Global Trends 2020: Mapping the Global Future.
Nos, most 2020. Karantén 33. napján eljött az idő, hogy távol az utca rég eltűnt zajától, a négy fal között kényelmesen hátradőlve a lecsekkoljuk, milyen munkát végeztek az amerikaiak 15 évvel ezelőtt.
Ázsia évszázada
Az elemzés felütése azzal kezdődik, hogy a nyugati világ 1949-ben létrejött szövetsége soha nem látott kihívással néz majd szembe 2020-ban. Ázsia felemelkedő hatalmai, a forrongó Közel-Kelet, az újfajta kormányzati megoldások, a növekvő bizonytalanságok - lásd terrorizmus - komoly erőpróba elé állítják a Nyugatot. De mivel a rendelkezésre álló lehetőségek még biztosítják a jóléti növekedést, komoly konfliktussal nem kell számolni. A századelő jövendőmondói szerint ahogy a XX. század Amerikáé volt, úgy lesz a XXI. század Ázsiáé, amit 2020-ban egyre jobban lehet majd látni.
A hatalmas gazdasági robbanásban kialakuló ázsiai középosztály (3000 dollár éves jövedelem) még jobban fel fogja pörgetni a globális fogyasztást. De az elemzés nemcsak az ázsiai térnyerés gazdasági arcát mutatja be, szó esik, az egyre népszerűbb koreai popzenészekről és arról is, hogy 2020-ra Hollywood is a kínai piac igényeihez igazítja majd a filmjeit.
Az elemzők szép sikerekkel kecsegtették kontinensünket is, ahogy írták, a legtöbb mérőszám - piaci méret, egységes valuta, magasan képzett munkaerő, stabil demokratikus kormányok és egységes kereskedelmi terület - szerint a kibővített Európa képes lesz rá, hogy növelje súlyát a nemzetközi színtéren. Ezért az európai példa modell is lehet több felemelkedő térségnek. Az Unió legnagyobb kihívásnak az öregedést és az ezért egyre jobban fogyó munkaerőt tartották 15 évvel ezelőtt, azt írták, ha ezzel a kérdéssel megbírkózik Európa szép jövő vár rá, ha nem, akkor marad az egy helyben topogás.
Jól látszik, hogy a jóslatra nagy hatással volt az éppen 2004-ben hatalmas léptékkel bővülő Európa, amely akkor a legerősebb, legegységesebb arcát mutatta a világnak. A történet folytatása, azonban már nem volt ilyen fényes, az Unió nyugati fele a kelet-európai élő erővel ideig óráig tudta kezelni az egyre nagyobb minőségi munkaerő hiányát, de a fej nélküli óriást a 2008-as pénzügyi válság, a 2015-ös migrációs krízis, majd a Brexit és a belső feszültségek inkább szétesés felé lökték és lökik, sem mint valami szuperhatalmi státuszba, amiről az elemzők hosszabban értekeztek.
Japán legfontosabb kihívásának is az elöregedést tartották az elemzők 2004-ben. IIletve utaltak a Kína jelentette kihívásra és a megosztott koreai sziget okozta veszélyre, ami egy állandó feszültség a térségben.
Oroszország helyzetét is stabilnak látták, kihívást inkább belülről - lásd radikális muszlimok, elöregedő népesség - mint kívülről érezték. És azt feltételezték, hogy Oroszország továbbra is fontos partnere marad a nyugati világnak valamint Kínának is. Az elmérgesedő konfliktus a Közel-Keleten, az ukrajnai háború természetesen nem szerepelt alternatívaként. A globalizáció vesztesei a Szubszaharai Afrikában, a Közel-Keleten és Latin-Amerikában lesznek, itt megjelenhet a szervezett bűnözés, a terrorizmus, pusztíthatnak járványok és az kényszerű migráció is még mélyebbre taszíthatja ezeket a országokat.
A globalizáció visszafordíthatatlan?
A globalizáció visszafordíthatatlan - a szolgáltatások, a termékek, az áruk, a pénz és az információ megállíthatatlanul terjed az egyre jobban összekapcsolódott világban, ez a folyamat pedig újrarajzolja majd az eddig (2004-ben) ismert világot.
Arról, hogy többek között mi fenyegetheti a globalizációt, azt írták 15 éve: "Egyes szakértők szerint, csak idő kérdése, mire megjelenik egy az 1918-19-es spanyol náthához hasonló új járvány ami világszerte 20 millió ember ölt meg. Ez katasztrófát okozna a fejlődő világ nagyvárosaiban, ahol rossz az egészségügyi ellátórendszer - Afrika Szaharától délre, Kínában, Indiában, Bangladesben vagy Pakisztánban -, és gyorsan elterjedne az egész világon. Erre válaszul a kormányok lezárhatják a határokat és megállhat a nemzetközi turizmus és kereskedelem. Az elemzők szerint ez akár le is állíthatja a globalizációt, míg a különböző terrorcselekmények, csak lassíthatják azt. "
De ha folytatódik a globalizáció, akkor a tanulmány írói szerint új tényezők lépnek be a világpolitikába, globális cégek és NGO-k versengenek majd az államokkal hogy meghatározzák az új világ arcát.
A jóslat, hogy a világ GDP-je a 2000-eshez képest 80%-kal fog nőni, 2008-as nagy pénzügyi válság ide vagy oda, megközelítően bejött. Ahogy az is, hogy a globalizáció áldásaiból nem mindenki fog egyenlően részesedni. A felemelkedő hatalmak - Kína, India - nagyobb nyertesei lesznek a globalizálódó világnak, mint a fejlett országok.
15 évvel később is nehéz vitatkozni azzal a tankönyvi mondattal, hogy a globalizáció legnagyobb előnyeit azok az országok és csoportok fogják élvezni, amelyek a leggyorsabban alkalmazzák a legújabb technológiákat. Ebben a versenyben az elemzők már 2004-ben előnyt láttak Kínánál, amely nyitottabb és nagyobb mértékben invesztál az új technológiai alapkutatások (nano-, biotechnológia, mesterséges intelligencia), mint akár európai, akár amerikai riválisai.
Váteszi a mondat: “Európa kockáztatja, hogy Kínával szemben lemarad a technológiai versenyfutásban.”
Az elemzés külön kitér arra, hogy 2020-ban a nők helyzete jobb lesz, mint az elemzés megírásakor. A fejlett országokban csökkeni fog a fizetési különbség, és sokat javul a politikai és gazdasági egyenlőség. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb szerepe lesz a nőknek a munkaerőpiacon is. Az elemzés szerint a politikai iszlám továbbra is meghatározó erő marad, hiszen a szegény és képzetlen muszlim fiatalok egyetlen közössége a fundamentalisták által működtetett intézmények lesznek. Ezért az Al-Kaida tovább él, ha nem is a 2004-ben ismert formájában, sokkal inkább dezorganizálódva, de meghatározó Amerika ellenes erő lesz, amely sejtjein keresztül képes lesz bárhol a világon terror akciókat végrehajtani.
Az elemzés összeállítói nem tartottak lehetségesnek egy frontális háborút a nagyhatalmak között, hiszen a nemzetközi intézmények, a kereskedelem és az egymásrautaltság soha nem látott mértékben összeköti a Földet. Viszont úgy vélték, hogy a környezetvédelmi és etikai kérdések egyre nagyobb szerepet kapnak majd a világpolitikában, abban a világpolitikában, amelynek továbbra is az USA marad a vezető gazdasági, technológia és katonai hatalma.
A tanulmányt olvasva az ember már-már megnyugszik, hogy a kötelező optimizmust leszámítva mennyire előrelátható és modellezhető a világ, amiben élünk. Ez jó hír, hiszen ebből egyenesen következik, hogy ha előre megjósolhatóak tetteink következményei, akkor alkalmunk van hosszútávon gondolkodni és jól dönteni.
A kép akkor lesz borúsabb, ha elolvassuk a 12 évvel később készült a 2030-as évekre vonatkozó jóslatot. Ezzel folytatjuk.
