Egy évvel ezelőtt Masha Amini, huszonkét éves kurd származású lány Teheránba utazott, hogy meglátogassa az iráni fővárosban tartózkodó bátyját. Szeptember 13-án az esti órákban családtagjai társaságában a városban sétált, mikor letartóztatta az Erkölcsrendészet a hidjáb-viselési szabályok megsértése miatt. Mahsát betuszkolták egy rendőrségi furgonba, testvérének pedig azt mondták, hogy egy rövid „eligazító órán” kell mindössze részt vennie és egy óra múlva kiengedik. Nem sokkal később a férfit arról tájékoztatták, hogy a húgának agyvérzése és szívrohama volt a rendőrségen, ami miatt át kellett szállítani a Kasra Kórházba. A lány ekkor már kómában volt, két nappal később pedig elhunyt.

From his five-day visit, Pope Francis met high-rankings officials such as President of Mongolia, U. Khurelsukh, started his brief ministership, participated inter-faith dialogue, and encouraged charity works. There are several questions circulating around the Pope’s visit: Why is it historically significant for Mongolia? What are the positive consequences for Mongolia and Vatican? What is prospective relation between Mongolia and Vatican?

Since the independence of 1947, India experienced phases of turbulent times: partition, civil unrest, wars, economic hardships, and post-colonial dilemma. Despite its initial setbacks, India made tremendous effort to reconstitute what it is supposed to manifest: one of the key players on the global politics according to its own vision.

Hogyan és miért használják fel az Öböl-menti országok a sportot a geopolitikai jelentőségük növelésére?

Az elfogyasztott táplálékkal együtt például a szennyező anyagok is a fogyasztóba jutnak, aminek hatására a teljes tápláléklánc érintetté válhat, a globális élelmiszerkereskedelem révén pedig szinte bárki.

A csendes-óceáni biztonságpolitikai rendszer komoly változásának előszele volt, amikor a japán kabinet 2022 decemberében bejelentette: mintegy 315 milliárd dollárral kívánja növelni katonai kiadásait az elkövetkezendő öt évben. A tervek tényleges megvalósítása esetén Japán a világ harmadik legnagyobb katonai hatalmává válna a hadsereg kiadásai tekintetében, ez pedig pozícióba hozná az Egyesült Államokat a Kínával folytatott hatalmi harcaiban Kelet- és Délkelet-Ázsiában. A japán társadalom többsége ugyan támogatja a kormány döntését, azonban a fejlesztések finanszírozásának kérdése megosztja a már így is nagy államadóssággal rendelkező országot.

The anniversary of the 100th year of the Republic is coming closer. The Republic of Türkiye will decide its future tomorrow. As the election comes closer, the fate of the nation draws near.

If the military conflict in Ukraine would not favor Russia well, it might implement dangerously risky actions that may harm the global economy. One of the strategies could be persuading Iran to block the strait to inflate the gas prices during the preparation period of winter in Europe. If Iran attempts to block off the strait, it might not only harm the global economy, but it might seal the final prospect of future energy security for the EU.

A háború még egy hatalmas változást hozott a regionális politikába. Közép-Ázsiát sokszor emlegetjük egy egészként, de nem szabad elfelejteni, hogy itt öt országról beszélünk – hatról, ha Afganisztánt is belevesszük –, amelyek között azért bőven volt egyet nem értés a múltban. Oroszország ukrajnai agresszióját látva azonban megerősödött a közép-ázsiai államok regionális kooperációra való hajlandóság.

Afganisztán egyértelműen az iparán keresztül tud majd kikerülni az örök nyomorúságából. Afganisztán hatalmas mennyiségű ásványkincs készletet rejt, amelyre a világnak is nagy szüksége van. Ugyan a bányaipar nem jelent végső megoldást, kezdetnek tökéletes. A kérdés az, hogy a tálib kormány képes lesz-e valaha is a jövőbe tekinteni és a bányaiparból befolyó összegeket más iparágak fejlesztésébe fektetni. Nem reális, hogy a jelenlegi maradi gondolkodású, teokratikus államot építő kormány újabb technológiákba fektetne, még kevésbé a szolgáltatóiparba. A tálibok gondolkodása egyszerűen nem teszi lehetővé a progresszivitást, emiatt még akkor sem fognak előre jutni, amikor már valamennyire stabilizálódott az állam.

A legtöbb konfliktus elemzésénél a nyomozás általában elvezet a problémák gyökeréhez és ezekből kikövetkeztethető a megoldás. Ebben az esetben viszont már akkora a káosz, hogy valójában nincs reális megoldás, ahol a Közel-Kelet nyugodtabb vizekre evezhetne. Ebben az esetben már nem csak a megoldás nem világos, de maguk az okok sem. A kutatást ezen a téren nem segíti elő az információk hiánya és a megkérdőjelezhető adatok tömkelege.

A Tajvan-konfliktus körül a legfontosabb kérdés a mikor. Hszi Csin-ping kínai elnök látva a nemzetközi támogatást Ukrajna irányába és az egyre csak növekvő amerikai támogatások mértékét, szeptember elején arra utasította a kínai hadsereget, hogy 2027-ig érjenek el arra a szintre, amivel erővel vissza tudják majd venni a szigetországot.

Az orosz-kínai közös hadgyakorlatok, leple mögött valójában ingatag szövetség áll, amelyet egyedül a nyugat iránt érzett közös gyűlölet táplál. Hiába a színjáték, a rövidtávú érdekeket a hosszútávú érdekek úgyis felül fogják írni. Amerika távol van, Oroszország és Kína viszont közel és emiatt sokkal nagyobb veszélyt jelentenek egymásra, mint amekkorát Amerika bármikor is fog. Bizony vannak olyan szövetségesek, amelyek veszélyesebbek akár az ellenségeknél is.

Ez a vízelvezetés sokszor rettenetes minőségű csatornákon keresztül történt, ami elképesztően nagy vízveszteséghez vezet még ma is. Másfelől viszont ez a vízelvezetés okozta az Aral-tó pusztulását, amit mára közös erőfeszítéssel sikerült részben helyrehozni, de legalábbis megállítani az eltűnését. A végére még hozzátenném, hogy Közép-Ázsia sem éppen a világ legnyugodtabb területe, tehát kisebb konfliktusok itt is előfordultak, plusz az Amu-darja vize Tádzsikisztán és Afganisztán határán ered, ami még egy sor problémát von maga után.

Tajvan ezzel szemben, mely 2021-ben a világ nyolcadik legdemokratikusabb országának számított, ennek az ellenpéldáját mutatja meg. Azt, hogy nincs szükség egy, a társadalom minden szintjére beférkőző politikai pártra, egy vasököllel uralkodó kormányzatra, és egy mindenek felett álló császárra sem. Azt, hogy mindezek nélkül is lehet nagy és erős egy ország.

Éppen ezért választotta Moszkva a diplomácia és elrettentés kombinációját. Elvégre az amerikaiak kivonulása nem csak lehetőségeket teremtett más hatalmaknak, de különböző terrorista csoportok megjelenését is eredményezheti. Így Oroszország elemi érdeke, hogy a tálibok stabilizálni tudják az országot.

Azerbajdzsán terve az volt, hogy egy délről északi irányba tartott offenzíva keretén belül elfoglalják a stratégiailag fontos Lachin folyosóját, amely a legközelebbi pont Hegyi-Karabah és Örményország között. Annak érdekében, hogy mindez sikerüljön, Baku hasonlóan megosztott hadműveleti koncepciót követett. A hadműveletek első prioritása az örmény légvédelmi erők megsemmisítése és a légi fölény kialakítása volt.

Az, hogy a húsziknak ilyen színes palettája van a fegyverek terén, elsősorban saját innovációjuknak köszönhető, amiben nagy szerepe van az internetről rendelhető megannyi technikának és fejlett eszközökhöz (szoftverekhez, mikrocsipekhez) való könnyű hozzáférhetőségnek, amit az innováció demokratizálódásának nevezhetünk. A siker receptje tehát: ötvözni egy alap hozzáértést a már meglévő fegyverrendszerekkel, Irán által becsempészett technikával és kellő önreflexióval. Így felerősítve az általuk alkalmazott aszimmetrikus hadviselést.

A kérdés viszont továbbra is adott, hogy mennyire sikerült ezzel a „puha hatalmi” megközelítéssel teret nyernie Pekingnek. A válasz pedig az, hogy van egy-két példa, ami egyértelműen őket igazolja, ugyanakkor korai még ítéletet mondani ennek eredményességéről.

Bár az ázsiai nagyhatalom igyekszik magát ezen elvéhez tartani, néhány kivételes esetben az ellenkezője felől tesz tanúbizonyságot, például szudáni és dél-szudáni politikája által, amely azt jelzi, hogy megváltozott az ország hozzáállása a belügyekbe való be nem avatkozás tekintetében Afrika esetében.

Mindennek fényében azonban a genocídium önmagában bőven nem elegendő megnevezése a régióban történteknek. Elvégre a párt célja nem az Ujgurok kiirtása, hanem a párt teljes autoritásának a fenntartása és egy homogenizált, a párthoz hű társadalom kialakítása.

Ha tehát Kína nem változtat radikálisan a klímapolitikáján, akkor valószínűsíthetően nem sikerül a párizsi hőmérsékletcélt elérni, ami Földünk egészére nézve katasztrofális lesz. Továbbá ha 2030-ra maximalizálná is a kibocsátását, de csökkenteni nem tudná a következő években, akkor 2050-re már 4 °C fölötti átlaghőmérséklet emelkedést eredményezne.

A 2000-res évektől megfigyelhető kibocsátásnövekedés véleményem szerint azzal magyarázható, hogy az ország 2001-ben csatlakozott a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), amely lehetővé tette számára, hogy a világ legnagyobb „kereskedője és gyártója” legyen.

A Toyota ekkoriban fejlesztette ki azt a logisztikai filozófiát, mely szellemében csak a legkevesebb alkatrészt rendeli meg a beszállítói hálózatától, így minimalizálva a készletezési költségeket. A termelési lánc hatékony, összehangolt működése piaci előnyhöz juttatta a fenti megközelítést széles körben bevezető japán autógyárakat a külföldi konkurensekhez képest.